Az út hosszú volt, és nagyon meleg. Zsolti hősiesen vezetett végig, pedig próbáltuk tehermentesíteni, de nem akarta engedni. A torka is fáj, meg a hangja is elég bárénekes jellegű.
A légkondit nem nagyon használtuk, egyrészt mert Zsolti nehogy jobban beteg legyen, másrészt meg ne fogyasszon még többet az óriásautókánk.
Apropó, az óriásinak tűnő autónkról annyit, hogy akkora pickupok vannak, hogy a Mitsubishi endeavorben polski fiatnak érezzük magunkat...
Szóval csak jöttünk, jöttünk, jöttünk, Gábor fotózta az utat, volt egy rész, amikor barkohbáztunk meg zenét hallgattunk. Meg néha aludt is, ha már éjszaka fent volt blogot frissíteni.
Aztán egyszercsak a semmi közepén feltűnt a Las vegas strip a sivatag közepén óriás felhőkarcolókkal, pálmákka és buja növényzettel. Leírhatatlan. A forgalom feltorlódott, emberhegyek mindenhol és hőség, elmondhatatlan mennyiségben. Kiszálltunk az autóból, a boy (vagy ki) elvitte a parkolóba mi pedig elmentünk becsekkolni. A Mirage a többi kaszinóhotel közül nem a legnagyobb, de 25 emeletes és a mi emeletünkön összesen 127 szoba van, 3 szárnyban elosztva.
Nem mondom, hogy pechesek vagyunk (ha már itt vagyunk) de az egyik szárny legutolsó szobájában kaptunk helyet, konkrétan 100 méterre a lifttől. Lemértük lépésszámlálással, 140 nomrál emberi lépés...
Úgy terveztük, hogy fél négykor elindulunk sétálni.... nem jutottunk messzire... annyira, de annyira meleg volt, hogy a Treasure Island-nál visszafordultunk és inkább lementünk a medencéjhez, mondván, hogy majd este sétálunk, akkor úgyis szebb és hátha hűvösebb lesz.
A medence egyszerűen megváltás volt. A kinti 40 fokból belemerülni a hűvös vízbe, katarktikus! Utána a pálmák árnyékában koktélt ittunk.... Mojito volt, semmi flancos, de annyira itatta magát, hogy hipp-hopp a másodiknál tartottunk!!! :) A fiúk grey goose - sprite-ot ittak... az kevésbé volt finom :) de a hangulatnak jót tett.
Aztán feljöttünk a szobába, zuhany, átöltözés és elmentünk vacsizni. Pizzát és salátát ettünk, a fél adag cézár is akkora volt, hogy alig bírtam megenni.... Most nem mennék bele, hogy mi mennyibe kerül... :) Csak és kizárólag a pénzköltésről szól ez a város, de azért egyszer meg kell nézni...
Az étteremből kifeléjövet már fáztunk, de nem kicsit. A légkondi annyira nagyon hűt, hogy szabályszerűen libabőrös voltam. Egészen addig a másodpercig, ahogy kiléptünk az ajtón a hőségbe.
A nappali hő nem csökkent, csak a nap nem sütött, és ez kicsit segített abban, hogy ne főjünk szét. A szél melegen fújt és fájt a szemem a könnyezéstől. De maga a látvány lenyűgöző volt, fények, emberek, Belaggio szökőkút-tánca és a szórólaposztogatók csattogása.... Nem is tudom mi volt a legemlékzetesebb, de az ágybabedőlés megintcsak felemelő volt....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése